Szálkásítás vagy tömegelés? Sokan ezt egyszerűen személyes preferencia kérdésének tekintik, és természetesen nagyrészt az is. Vannak azonban bizonyítékok arra is, hogy a tápanyagok felosztását – a szervezet hogyan használja fel az elfogyasztott tápanyagokat – befolyásolja a testzsírszint. Pontosabban, a magasabb testzsírszint anabolikus ellenállást válthat ki és ronthatja az izomnövekedést. Az energiafelesleg ezáltal az izom és a zsírgyarapodás kedvezőbb arányát eredményezheti a karcsúbb személyeknél, míg az elhízott emberek hajlamosak energiafeleslegük nagy részét zsírként tárolni. Más szóval, ha sovány izomtömeget szeretnél építeni, akkor lehet, hogy karcsúnak kell maradnod.
Az életkor előrehaladtával izomtömeget és erőt veszítünk. Ezt az életkor előrehaladtával fellépő gyengülést hivatalosan szarkopéniának nevezik: a sarx görögül „húst”, a penia pedig „veszteséget” vagy „alacsonyat” jelent. Senkinek sem tetszik, de mindannyiunkat érinti, ezért valószínűleg érdekel, mire számíthatsz idősebb korodban. Hány éves korban kezdődik a szarkopénia, és mennyire rossz?
A sorozat 1. része bemutatta a neurológiai tipizálást. Röviden, három neurotranszmitter (dopamin, szerotonin és noradrenalin) kiindulási szintje erőteljesen befolyásolja személyiségünket, és emellett meghatározza, hogyan kellene edzeni és táplálkozni a legjobb eredmény elérése érdekében. A 2. rész az első neuroprofilt fedi le: az újdonságkeresőt. A 3. részben a második neurotípust vesétük ki: A jutalomfüggőt.
Most nézzük meg a legeredményesebb edzés, étkezés és táplálékkiegészítési stratégiákat az alacsony szerotoninszinttel jellemezhető 3. típushoz, aki nem szereti a változásokat, ellenben szeret ismétlődő tevékenységeket végezni. A pszichobiológiában ártalomkerülőként emlegetik őket.
A sorozat 1. része bemutatta a neurológiai tipizálást. Röviden, három neurotranszmitter (dopamin, szerotonin és noradrenalin) kiindulási szintje erőteljesen befolyásolja személyiségünket, és emellett meghatározza, hogyan kellene edzeni és táplálkozni a legjobb eredmény elérése érdekében. A 2. rész az első neuroprofilt fedi le: az újdonságkeresőt.
Most nézzük meg az ajánlott edzés és táplálkozás megközelítését a 2. típus, a jutalomfüggő számára. Ez a neurotípus mindenféle jutalmat keres a noradrenalin szintjének növelésére – a társadalmi elismeréstől, a mások segítésén át, a kisebb-nagyobb célok eléréséig.
A sorozat 1. része bemutatta a neurológiai tipizálást. Röviden, három neurotranszmitter (dopamin, szerotonin és noradrenalin) kiindulási szintje erőteljesen befolyásolja személyiségünket, és emellett meghatározza, hogyan kellene edzeni és táplálkozni a legjobb eredmény elérése érdekében.
A személyiségi profilt nagyrészt három kulcsfontosságú neurotranszmitter határozza meg: dopamin, szerotonin és norepinefrin. E kémiai hírvivők alapszintjét a genetika határozza meg.
