A lökés technikájának stabilizálása

Rustem Khairullin
Olymp 2:16 – 17: 2002
Angolra fordította: Andrew Charniga, Jr.
Sportivny Press©

Statisztikai bevezetés

 A szovjetek már a korai huszadik században tudományos szinten foglalkoztak a súlyemelő sportággal, azt tucatnyi tudományág bevonásával vizsgálva, egyiköjük a statisztika. A szovjetunió széthullása után az orosz érdekeltségű tudósok töretlen lelkesedéssel folytatták tovább a súlyemeléssel kapcsolatos információk gyűjtését, számszerűsítését és kiértékelését, valamint modellezését. Így például a 2000-2001 évi orosz, férfi nemzeti bajnokság eredményeit értékelve úgy találták, hogy a versenyzők a szakításban átlagosan 82%-át tudták teljesíteni annak a súlynak, amekkorára a lökésben voltak képesek. Ezeken a versenyeken a lökésnek relatív alacsony volt a sikerességi rátája 54.79±4.39%, illetve 53.75±5.75%. Valamivel később,  a világbajnokság, majd a 2002-es Orosz nemzeti bajnokság eredményei elemezve megállapították , hogy a gyakorlatok sikerességi aránya általában véve is viszonylag alacsony. A világbajnokságot (2001) vizsgálva azok a versenyzők bírtak jó sikerességi aránnyal, akik bajnokok voltak. és ezúttal is hozták elvárt eredményeket. Náluk az összes gyakorlataik kétharmada sikeres. rendelkeztek jó eredményekkel (eredményesség több mint 66%). Kiemelkedőn jónak bizonyultak a következő évi világbajnokság (2002) női versenyzői,  több, mint 83%-os sikerességi aránnyal (Tábla 1 – 6).

 

Szintén statisztikai alapon tanulmányozták a vesrenygyakorlatokban felemelhető súlyok értékeit is, azaz a szakítás hány százalékot tesz ki a lökéshez képest. Összehasonlították a szakítás és a lökés dinamikus és kinematikai jellemzőit is, amely megerősítette A.V.  Chernyak véleményét, aki szerint a szakításban és lökésben teljesíthető súly aránya állandó, amely független az egyes súlyemelők képesítésétől, vagy súlycsoportjától. Megállapítását a két gyakorlatot érintő statisztikai kutatására alapozta, amelyet visszavezetett egészen 1924-ig.  A szakítás aránya a lökéshez képest meglehetősen alacsonynak mutatkozott, átlag 75% 1936-ig.  Tizenkét évvel később ez 77,6%, majd a két gyakorlatban felemelt súly arányában évtizedekig nem volt jelentős változás, még a hetvenes évek elején sem, amikor a „harmadik” gyakorlatot nyomást kivették a fogásnemek közül. Azután egyes bajnokok erősebb szakítóeredményekkel jelentek meg, különösen a rangosabb versenyeken.

A montreali olimpia utolsó fogása Alekszejevtől, 1976-ban.185 kilós szakításával a két gyakorlat aránya 72,6%. A kor legerősebb szakítója Hriszto Placskov, 195-re volt képes, de hússzal elmaradt a lökésben Alekszejevtől. Placskov aránya 83%.

Chernyak szerint a szakítás és lökés aránya 75-82%. Ha az arány meghaladja a 82%-ot az azt jelenti, hogy a szakítás technikája jobb, mint lökésé. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a rontott fogások száma a a versenyeken a szakításnál rendre nagyobb (Megjegyzés: a endszeres magas kezdés tehető felelőssé. Az eltúlzott kezdőfogás eredményeként a súlyemelő az aktuális legjobbját sem tudja hozni). Ennek ellenére véleményünk szerint a  szakításnak a lökéshez viszonyított eredménynövekedése nem a teljesítményjavulásnak köszönhető, hanem a kilökésben fordulnak elő krónikus hibák, amelynek köszönhetően nagyon sok a rontott fogás lökésben is. Számos cikk foglalkozik a problémával, amelyek rendszerint az Olymp oldalain jelentek meg . Ezekben a cikkekben az egyes szerzők véleménye homlokegyenest eltérő, így akaratlanul is sikerült zűrzavart előidézniük olvasóik fejében.

 

Hibák a kilökésben

A súlyemelő bemelegítésének komoly kutatásai, az edzések és versenyek megfigyelései azt jelzik, hogy a lökés technikájának a fő problémája közvetlenül kapcsolódik a gyakorlat tanuláshoz és a további tréningekhez.

Véleményünk szerint a lökéshez kapcsolódó leggyakoribb hibák következők:

  1. A súlyemelők többségénél hiányzik a hangsúlyos, erélyes alámenés.
  2. A legtöbb súlyemelő a lábak irracionális átrendezését mutatja be (a hanyagul végrehajtott bemelegítés közben)  az ollózó helyzetben.

A súlyemelők túlnyomó többsége viszonylag könnyedén löki ki a súlyt, de csak nagy nehézdségek árán tudják fixálni a rudat fej felett. Az ok az, hogy a súly alátámasztása nem aktív.
Köztudott, hogy a háromfogásos korszakban a sportolók külön gyakorolták a súly aktív alátámasztását, mivel ez szükséges volt a nyomáshoz. A láblökéses nyomást kifejezetten azért alkalmazták, hogy kifejlesszék a súly alátámasztás érzését. Ennek minősége fontos szerepet játszott a felvétel és lökésben, különösen az alá ollózáskor. Nem véletlen, hogy kevés esetben fordult elő a lökés elhibázása a háromfogásos korszakban.
A láblökéses nyomás gyakorlati értékét jól a következő tény illusztrálja. Egy, az archív filmfelvételeket tanulmáyozó kutatás kimutatta, hogy lökésnél a rúd sebessége 0,20-0,25 m/sec gyorsabb volt a háromfogás idején, mint a „biatlon” idején (1). Miután 1973 január 1.-től a nyomást törölték a versenyszámok közül a súlyemelők fokozatosan elhagyták a láblökéses nyomást és ez negatív eredményeket hozott.
Miután felhagytak a láblökéses nyomással, a helyből lökés vált népszerű gyakorlattá; csakhogy ez súlyosbította a helyzetet. Még egy egyszerű vizuális elemzéssel is megállapítható, hogy a lökés ollózva, és a helyből lökés között igen kevés közös pont van. Mindkét lökésnél (ollózó vagy fél guggoló stílus) az alámenéskor szükésges a teljes egyensúly elérése(1. ábra). Az atlétának ehhez jelentősen hátra kell ívelni a gerinéct a medencét hátra tolva, hogy a helyből lökésnél aláguggolva.
Ez a motoros berögződés, ha az ollózó stílusnál alkalmazzuk, a medence hátrabillenését okozza ami így eltávolodik tömegközéppont függőlegesétől (a kezek, könyökök, vállízület, medence), ami viszont újraosztja a súlyból eredő erőket jobban terhelve ezeket az alapvető támpontokat. Ennek eredményeként, a sportoló nagyon nehezen stabilizálja rudat a nyújtott karral a a fej felett(4).

A lökés alámenés szilárdsága nem kis mértékben az ollózás végrehajtásának minőségétől függ. Sok éves tapasztalatunk a súlyemelés terén lehetővé teszi számunkra, hogy kijelentsük, a súlyemelők túlnyomó többsége a bemelegítés során hanyagul (röviden, anélkül ,hogy pontosan rögzítenék a helyzetet) végzi a lökést. Ők általában elhibázzák az alátámasztást, nem „érzik” a súlyt.

Khairullian ábra 1.

Khairullian ábra 1.

Khairullian ábra 2.
Khairullian ábra 2.

Amikor a súlyemelő helyesen hajtja végre az ollózást, akkor éreznie kell, hogy a kezét, könyökét, vállát és csípő ízületét ugyanabban a szigorúan függőleges vonalba igazítja. A támasz az elől lévő lábnál a sarok, a hátul lévőnél a lábujjak. Rendkívül fontos, hogy a lábat lábujjakkal befelé helyezzük(2. ábra, B, C), az oldalirányú stabilitás érdekében. Az súlyemelő nem sietheti el a felállást a helyesen elrendezett ollozó helyzetből. Fontos, hogy érezze „csavarodást” a hátsó helyzetben lévő lábnál és „érezze” a rugalmasságot ebben lábban a bemelegítés alatt.

Tábla 1. A 2001-es világbajnokság (férfi) résztvevőinek sikeres kísérletei lökés fogásnemben. tábla 1Tábla 2. A 2001-es világbajnokság (női) résztvevőinek sikeres kísérletei lökés fogásnemben.tábla 2Tábla 3. A 2002-es Orosz nemzetibajnokság (férfi) résztvevőinek sikeres kísérletei lökés fogásnemben. tábla 3Tábla 4. A 2002-es Orosz nemzetibajnokság (női) résztvevőinek sikeres kísérletei lökés fogásnemben.tábla 4Tábla 5. A 2001-es Világbajnokság résztvevőinek siker aránya a lökés gyakorlatot tekintve .tábla 5Tábla 6. A 2002-es Orosz nemzetibajnokság résztvevőinek siker aránya a lökés gyakorlatot tekintve .tábla 6Tábla 7. A szakítás és a lökés eredmények arányaitábla 7atábla 7b

Felhasznált irodalom:

  1. Ivanov, A.T., “Jerk Exercises for Athletes in Different Weight Classes,” Weightlifting, Moscow, FiS, 1972.
  2. Luchkin, N. I., Weightlifting, Moscow, FiS, 1962.
  3. Khairullin, R.A., “The Problem and Methodical Potential of Stabilizing Motor Habits in Sport,” Kazan, KFEI, 1998.
  4. Khairullin, R.A., “The Problem of Stabilizing the Barbell in the Jerk,” Olymp, #2  and 3, 2001.
  5. Chernyak, A. V., Methods of Planning the Training of Weightlifters, Moscow, FiS, 1976.

(Az érthetőség kedvéért eszközöltünk némi változtatást az eredeti szöveghez képest ~ Amatőrsúlyemelés.hu)