A világ legerősebb embere 2: World’s Strongest Man?

Előszó

____A világ legerősebb embere státusz egyfajta misztérium, amelynek kapcsán az emberek hajlamosak táborokba csoportosulni, és esetleg hasonlóképp egymásnak esni a virtuális világban, mint mások a futball, a mindenkori politikai állásfoglalás, vagy a világnézet okán. Természetesen a többséget abszolút nem érdekli a téma, de azok számára, akiket mégis, szükséges óvatosan fogalmazni. A magunk részéről szeretnénk az igazsághoz közelebb kerülni, tárgyilagosan, mindennemű érzelem nélkül. Lévén egy hazánkfia több évtizede tart igényt a legerősebb szerepkörére, ezért érdekesnek találtuk az ő teljesítményei kapcsán felvezetni a témát.

Eközben a legkiválóbb strongman-ek ereje egyáltalán nem vita tárgya, ugyanakkor maguk a tesztgyakorlatok kérdésesek, amelyekkel a sportág meghatározni kívánja az erőt. Véleményünk szerint a többségük egyáltalán nem a maximális erő mérését célozza. De egyáltalán mit takar a maximális erőkifejtést igénylő feladat? Jelen cikkünkben leginkább azt vesszük át mi mindent nem, valamint, hogy ezt miért állítjuk. Írásunk objektívan igyekszik érvelni amellett, hogy az erősport legtöbb száma során a maximális erő nagyságának megállapítása helyett inkább ad arra választ ki milyen jó, egy-egy, az erőt, állóképességet, és gyorsaságot eltérő arányokban igénylő tesztgyakorlatban. A különböző gyakorlatok összesítése ezért egy hibás értékelést adhat arra nézve, ki is a legerősebb. Ezen a ponton pedig más erősportágak képviselőivel még csak nem is kellett számolni. Mivel mindez csak belátás kérdése, célunk nem az ellenérzés keltése, hanem a valóban legerősebb személy megkeresése. Jelen cikkben a strongman műfaj kerül kritikai vizsgálat alá, de később sorra kerül majd az erőemelés, és a nagy múltú súlyemelés is. Az erő elfogulatlan tesztelése szempontjából mindnek vannak buktatói, és mi valójában ezekre szeretnénk rávilágítani. Amennyiben ez sikerül, akkor minden bizonnyal jobban körvonalazódik majd, ki valójában a világ legerősebb embere.

Rosszul kommunikálták

____Gyerekként néztem az összes súlyemelő közvetítést, amelyről csak tudomásom volt. Az emberi teljesítmény ilyen irányú megnyilvánulása mindig lázba hozott, míg más sportágak csak kevéssé érdekeltek. Emlékszem, egyszer volt valami rövid összefoglaló a tévében a világ legerősebb embereinek rendezett versenyről, amelyen a hazai résztvevő az ötödik helyett szerezte meg.  A felvételen a „Cart Carry” névre hallgató produkció során mutatták őt. A feladat lényege: egy fából készült kétkerekű kocsit megragadnak a platóján, elemelik a talajtól, majd körbe-körbe hurcolják. A hosszú kocsirúd jelöli a kör középpontját.

A magyar versenyző mokány kinézettel bírt ugyan, de nem volt különösebben izmos, és eközben érthetetlen volt számomra mi fán terem a „világ legerősebb embere” verseny, hiszen ugyanazon fekete-fehér televízión, más a közvetítések alkalmával akár 250-265 kilós vasakkal is láttam a súlyemelőket karnyújtásban. Tehát rácsodálkoztam mi lehet ez, de mivel nem volt rám drámai hatással, öt perc múlva megfeledkeztem az egészről.

Azonban később hallottam a magyar erős emberről, de egyáltalán nem az eredményei végett, hanem, mert hirtelen vitatni kezdte más sportolók erejét. Nyilván ehhez teret adtak számára a frissen alakult kereskedelmi televíziók. Nagy hangerővel kezdte bírálgatni a hagyományos erősportágakat. „Ehhez kell ám a kalória, nem súlyemeléshez!”  – hangzott a kilencvenes évek egyik aranyköpése tőle, de eme minden közvetlen tapasztalatot nélkülöző elszólása fényében megállapítható, hogy sosem próbálta a nehézatléták súlyemelő alapozó edzését.

1988: a „Világ legerősebb embere” cím eldöntése alkalmából figyelembe vették ki milyen sokáig tart tizenhat szál téliszalámit.

Időközben a magyar tévék, és más médiatényezők rájátszottak a harci kedvére, és tévesen előbb az ország, majd a világ legerősebb embereként aposztrofálták 1.

Nem érdemeit szeretnénk elvitatni, ugyanakkor az efféle megfogalmazások valótlanok.

_

____De miért ő a legerősebb? Na és miben? Ez megítélés kérdése. Mindenesetre az idősebb súlyemelő szakik amikor hírét veszik, állítólag ki milyen erős, mennyit tud, és hasonlók, menetrendszerűen megkérdezik: De mennyit lök?

 Szintén 1988: Jacsó József a 110 kg-ban 237,5 kilós záró lökésgyakorlatával olimpiai ezüstérmes. Hát persze, hogy sosem hallottad a nevét… Eredményével megelőzte a később híressé vált Ronny Wellert. Sem, és utána sem teljesített magyar versenyző ennyit lökésben és összetettben (427,5 kg).

 

 

 

Nem akarunk sértők lenni senki számára, de tény: ha nem tudsz nekik egy tekintélyt parancsoló számot mondani, csak legyinteni fognak. Ez a véleményük. Jó okuk van rá: a lökésben a kettessel kezdődő háromjegyű szám, egyszerűen nem jön össze brutális erő nélkül. Miközben egyesek túlontúl hangsúlyozhatják a technika szerepét a súlyemelésben, az évekig csiszolt technika önmagában elégtelen a nagy súlyhoz.

1977-es indulása idején a „World Strongest Man” nem akart több lenni, mint egy népszerű tévéműsor. A WSM versenyzők nem kérdőjelezték meg a súlyemelés és az erőemelés kimagasló eredményeit, már csak és többük is jeleskedett egyikben, másikban, vagy mindkettőben. Bruce Wilhelm (balra) az 1977-78. évek WSM győztesen korábban a Montreali Olimpia 5. helyezettje volt az ólomsúlyban, ahol 215 kg-ot lökött. Alekszejev, a győztes kétszázötvenötöt. Vajon őt miért nem hívták elvileg  a világ legerősebb emberei számára rendezett versenyre?

 

 

Nem tanulta a lökést? Legyen! Mérhető az erő másképp is: nos, akkor például mennyivel guggol? Történetesen annak idején figyeltem az erősember versenyek közvetítéseit, mert kíváncsi voltam csakugyan annyira erősek-e egyes résztvevők, ami a „legerősebb ember” címhez elvárható. Egy közvetítés alkalmával abba is betekintést nyerhettem mennyivel guggol a magyar versenyző.  Elég az hozzá, hogy a „legerősebb magyartól” messzemenően többet elvárnánk, mint amit tőle a strongman  közvetítésen látni lehetett. Az eseményen a versenyzőknek az egyik oldalán rögzített szerkezet keretben elhelyezkedve „guggoló” pózból kellett felállniuk. Ez a mozdulatlan kiindulóhelyzet nehezebbé teszi a gyakorlatot, mert kiküszöböli a visszaható erőt, a rúgót. Azonban a hátrány akár ki is egyenlítődhet, mert a comb talajhoz viszonyított helyzete jóval feljebb volt, mint a vízszintes. A keretben nem kell egyensúlyozni, ez is könnyebbé tette a gyakorlatot. Belemehetünk a számokba is. A legkisebb terhelés 260 kg volt, erős emberünk fel is emelkedett vele, azután viszont a 290 soknak bizonyult. Eközben a versenyzők többségének ez még nem okozott problémát, akadtak akik bőven háromszáz fölé jutottak. Hogy használtak-e térdbandázst az egyes versenyzők, nos erre nem emlékszem, arra viszont igen, amint kérdeztem magamban, mi a bánatért kell a guggoláshoz az egyik oldalán rögzített fémkeret? Nem lenne egyszerűbb, és egyúttal nehezebb egy megpakolt rudat kivenni az állványból, egyensúlyozni, jó mélyre leguggolni, felállni, és elegánsan visszatenni? Mondjuk, mint Valentin Dikul a nagy vihart kavart felvételen. Noha erőemelő teljesítményei hivatalos Guinness világrekordok (450 + 260 + 460 = 1170 kg) 2, irigyei leginkább elképesztő guggolása kapcsán beszélnek műanyag tárcsákról, és még emészthetetlenebb számukra, látni Dikul-t, amint a súlyzót  hozza-viszi  az állványba.

Bandázsban az igaz – de végül 05:54 -nél Valentin Dikul elkezd leguggolni a 451 kg -val. Életveszélyes mutatvány. Bandázs nélkül talán nem is sikerülne. De lehet, hogy mégis, hiszen korábban megfelelően elfárad a 420 -al végzett három ismétléstől.

A kisfilm alkalmat ad arra, hogy lássuk mi a maximális erőkifejtés fogalma. Persze ez számos olvasónk számára régtől ismert. A maximális erőkifejtés során az egyén maximális számú működési egységet aktivál egyidejűleg, és ezzel  még éppen képes legyőzni egy adott súlyt. Az ilyen erőfeszítés csak rövid ideig lehetséges, bármilyen gyakorlatról is legyen szó. A strongman versenygyakorlatok között akadnak maximális erőt kívánó feladatok, csakhogy nem ezek teszik ki a repertoár oroszlánrészét. Ilyen módon az ilyen erőpróbáik, és ezzel együtt a „legerősebb” címek nem perdöntőek. Tudom, kimerítő fizikai feladatokról van szó, – épp húsz éve vettem részt  egy városi szintű versenyen -,  de tapasztaltam, hogy mindez nem objektív. Ma sem az. Ezért, jóllehet a legjobb strongman-ek ereje vitathatatlan, közülük egy-egy eseményen nem feltétlen a legerősebb viszi el a prímet.  Annak megértéséhez, hogy ez pontosan miért van így, sorra kell vennünk erősember sport legfőbb számait!

„Atlas Stone” – a kőgolyó emelés

A 24 óra napilap 2003 április 7. -i számában a következőket olvasni:  ____A világ legerősebb embere, a csolnoki Fekete László mindig tart meglepetést híveinek. A hétvége nagy dobása volt, hogy kőgolyó emelésben saját, 222 kilogrammos világcsúcsát 238 kilogrammra javította (135 centi magas állványra kell emelni a golyót) az esztergomi Relabox Kft. -ben levő  edzőcsarnokában.

– Óriási erőkifejtés kellett a világrekordhoz, szinte örökkévalóságnak tűnt, mire végeztem – mondta Fekete László a sikeres gyakorlat utáni nagy ünneplés közepette 3 . Eddig a hír. Igen, valóban, óriási erőkifejtés!232-5-kg Mégis, az erő önmagában nem nyújt kellő magyarázatot a bravúr véghezviteléhez. A kőgolyó legnagyobb átmérője 50 cm 4, nagy méreténél fogva hosszú karokat feltételez, máskülönben nem tudod azt kellő hatékonysággal a törzsedhez szorítani. Egy rövidebb  karokkal bíró versenyzőn ugyanazt a tömeget csak nagyobb erőkifejtés árán képes magához ölelni, ha pedig a szükséges erő már meghaladja lehetőségeit, a golyót nem tudja felemelni az állványra. Ez azonban önmagában nem jelenti, hogy kevésbé lenne erős! A hosszabb karú sportolók számára is rögvest megoldhatatlan lenne a feladat, ha hosszabb végtagjaikkal arányosan növekedne a golyó átmérője.

Az állvány fix magassága, amelyre a golyót fel kell emelni, szintén problematikus. Ebben az esetben legyen 135 cm! Könnyen belátható, a 200 centis versenyző számára már a kiegyenesedéskor jelentős magasságban helyezkedik el az eszköz, miközben a mondjuk 1,75 m magas ellenfelének sokkal jobban igénybe kell vennie a gyengébb vállakat és karokat, hogy azt képes legyen feltornázni az állványra. Beszéltem olyan versenyzővel, aki úgy véli megoldja ezt a problémát a hirtelen bedöntött a csípővel, ami által a középen átölelt golyó könnyebben felsegíthető az emelvényre. Ennek dacára mindenképp hátrányos helyzetbe jut, amikor a magasságot növelik.

A magas versenyzőnek ebben a pozícióban szinte alig kell nyomnia. Egy tíz cm -rel magasabb állványra már nem lenne képes felemelni a súlyt. De te sem  tudod  1,8 méterre juttatni a golyót, ha jelentősen alacsonyabb vagy nála.

Ezt a szituációt összehasonlítva a súlyemeléssel, ott nincsenek ilyen jellegű hátrányok: a sportolónak oda kell szakítani, vagy lökni a súlyt, amelyet a törzshossz, a végtagok hossza, valamint a választott fogástávolság együttesen létrehoz. Ez a magasság pedig mindenképpen nagyobb, mint a kőgolyó emelés általában megkíván. A súlyemelésben ezen kívül a hasonló erejű versenyzők esetén a testmagasság hátrány, nem előny, ellentétben a golyó emelésével. A végkövetkeztetés tehát az, hogy ez a gyakorlat nem tükrözi hűen az erőt. Könnyen megeshet, hogy az egyénként valamivel gyengébb, de magasabb versenytárs jobban szerepel. Erre majd egy kiváló példát ismertetünk a cikk végén.

A másik probléma, hogy ez a számban rendszerint több követ is felemelnek egymás után, azaz nem a maximális erőt tesztelik. A nagy versenyek záró számaként az dönti el a  sportolók helyezését, ki milyen gyorsan emeli fel az öt általában 100-160 kg közötti követ az emelvényekre 5. Persze előfordul olyan eset is, amikor valaki nem tudja befejezni a sorozat. Egyes versenyeken az emelvények csökkenő magasságúak, ahogy növekednek a tömegek, egyre alacsonyabbra kell emelni 6. Bárhogy is van, a több ismétlés erőállóképességi behatást kölcsönöz ennek a számnak, ez az ismérv pedig áll az összes tesztgyakorlatra, melyekben a feladat minél nagyobb számú ismétlés elvégzése időkeretben, vagy anélkül. Mindeközben  a súlyemelés vagy az erőemelő sport a tényleges maximális erőre keres választ, ahol arra kíváncsiak mi az a tömeg, amit egyszer képes vagy felemelni, és nem foglalkozik azzal, mennyit teljesítesz egy kisebb súllyal.

Tire Flip (Gumiabroncs borítás)

____360, 380, 420 kilogramm, vagy akár ötszáz. Ötszáz kilós traktorkereket borítanak, figyeled ezt? Figyeljük, de látjuk, hogy egyik oldal mindig is alá lesz támasztva. Következésképp nem az egész súlyt kell emelni. Továbbá a szituáció természeténél fogva a megemelt abroncs mindig hátrálni fog a sportolótól, és így egyre könnyebbé is válik az emelkedés kivitelezése. Ez egész addig tart, míg a felsőtest gyengébb izomcsoportjai (váll és karhajlítók) veszik át a munkát. De minél magasabb vagy, annál később fog jelentkezni a probléma, a holtpont leküzdése után pedig egész kicsi az ellenállás egész a végpontig, ahol nullára csökken.

Ilyen szituáció nem fordulhat elő az erőemelés végső fogásnemében, ahol elakadhatsz már a mozdulat kezdetén, vagy bárhol, de még a teljes kiegyenesedés megtörténte előtt 5 cm-rel is. Ez már csak azért is így van, mert a súly maximális. Ha valaki a világ legerősebb embere címre apellál nem szabad, hogy problémát okozzon neki négy mázsa, vagy nagyobb teher elemelése, természetesen egyéb tesztgyakorlatok mellett.

Az abroncs borogatás alkalmával ugyan be lehet mondani egy 500 kilogrammot a mikrofonba, miközben morajlanak a tömegek, de jellegénél fogva az ilyesmi mindig is csak cirkuszi szám marad. Ha ugyanis maximális erőt mérünk, nem érdekel minket valakinek az időeredménye egy fix távolságon az újra és újra felfordított abronccsal? Mennyit a legtöbb, amennyit még felborít egyetlen minden erőt kívánó ismétlésben?  Ezen kívül egy realisztikus tömeget kellene emelni, amelyet a teljes terjedelmében mozgatható. Olyat sohasem fogsz látni, amikor egy személy a több száz kilós

A gumiabroncs javára kell írjuk, hogy ténylegesen a talajtól indítják, amelyhez mélyebben szükséges guggolni, ami által a mozdulat kezdete nehezebb, mint a versenyrúddal való elemelés a dobogótól.  

abroncsot a teljes alátámasztási felületen elválasztja, ami eleve kizárt a „sporteszköz” kiterjedése okán is.  Ám csak ebben az esetben emelne 300-400 kilót, vagy adott esetben fél tonnát, feltételezve, hogy ezek tényleg ekkora tömegűek.

 

A „Farmer Walk”

____Annak megfelelő illusztrálására, hogy a strongman -erőpróbán nem feltétlenül a ténylegesen legerősebb győz, vegyük végig a Giants Live 2010-es szezonjának első selejtezőjét! Tíz fő állt rajthoz a Johannesburg -ban (Dél -Afrika) rendezett versenyen. A kezdőszám a „farmer walk”  lett, amelyet mára jószerével mindenki ismer. Gyilkos fogás, és remek erőnlét kell az egyenként 160 kg tömegű (összesen 320 kg!) kofferek 50 méter távolságra való kézi szállításához, ugyanakkor ez nyilván nem azt ábrázolja ki, mennyit emel valaki maximum. Az első helyet Ettiene Smit, a dél-afrikai versenyző szerezte meg, aki 26,15 másodperc alatt gyakorlatilag végigrohanta az ötven métert. Ez összesen 320 kg-val valóban elképesztő teljesítmény! Terry Hollands (Nagy-Britannia) 2,5 másodperccel elmaradt tőle, míg a harmadik helyezett orosz Koklyaevnek csaknem fél percre volt szüksége. Ugyanakkor a következő számban, a log lift -ben, amelyet a magyarban „farönk” nyomásként ismerünk az orosz ötven kilóval meghaladta a dél-afrikait, és hússzal a brit versenyzőt.

A számok nyelvére fordítva tehát Kokliaev 190, Terry Hollands 170, míg Ettine Smit csak 140 kilót emelt. Most, akkor ki az erősebb? Attól függ objektíven akarod-e ezt értelmezni. Engedd meg az ide vonatkozó példát! Brian Shaw, aki szintén a feje fölé utasított 170 kilónyi tömeget, a farmer walk -ban jelentős hátrányba került, több, mint 35 mp kellett az 50 méter megtételéhez 7. Vajon miért? Egyszerűen hatalmas önsúlya végett. Shaw ezen a versenyen történetesen két mázsát nyomott. Ezt a testsúlyt önmagában is feladat ötven méteren mozgatni. Aki megérti és belátja ezt a kritikát,  felhagy azzal a gondolatmenettel, amely szerint bárminek a cipelése megmutatná a maximális erőt. A cipekedés során test szerte számos izom izometrikusan feszül, de jelentős részükben nem lép fel koncentrikus munka, azaz izomrövidülés. Amelyekben ez mégis megtörténik, mint a csípőben és lábakban, a mozgás kiterjedése viszont nem elég ahhoz, hogy jól illusztrálja az erőt. Mondhatnánk úgy is, döntsd el te mi teszteli jobban a láb maximális erejét! Ötven méter járás súllyal, időre, vagy az egy ismétlés guggolás a még lehetséges súllyal?  Az utóbbi lesz a perdöntő. Ha pedig így van, akkor összes cipekedésből eredő pontszám megzavarja, és adott esetben meg is hamisíthatja a strongman verseny végeredményét, amennyiben ténylegesen a nyers erőt kérdezik.

A korábban súlyemelő versenyző Mikhail Koklyaev 190 kg-os új Afrika rekorddal biztosította magának az első helyet a gyakorlatban és az összetett pontversenyben 7, és már csak meg kellene őriznie előnyét a verseny végéig.

Car Deadlift (Autó emelés)

A verseny harmadik száma az autóval való emelés volt, amelynek során nem a maximális erőt, hanem a lehetséges számú ismétlést tesztelték, már és amennyiben ha a versenyzőnek egyáltalán elegendő ereje volt legalább egy ismétlésre. Akadt olyan akinek nem sikerült, egy versenyző a szimpla ismétléssel boldogult, két fő volt képes duplát teljesíteni, egy valaki hármat emelt, a mezőny másik fele pedig legalább hetet. A legtöbb ismétlést -tízet- Koklyaev tudta produkálni, tovább gyarapítva előnyét, teljes tíz ismétlés elvégzésével, amelyre egyedül ő volt képes 7.

Koklyaev valamivel később a fő attrakcióban, a 2010. évi World’s Strongest Man döntőjében.

Ez a gyakorlat már jobban mutatta a maximális erőt, legalábbis az elemelésben. Ugyanakkor fennáll a tévedés lehetősége, mivel nem bizonyos a legnagyobb számú ismétlést teljesítő fölénye versenyző az elméleti egy ismétléses maximumban. Az izomzat rostösszetétele, és ezzel az energianyerés módja, valamint a vérkeringés fejlettebb mivolta a valamivel lehetővé tehet számára egy-két plusz ismétlést a valamicskével gyengébb  sportoló számára egy erősebb rovására. Valaki képes lehet nyolc ismétlésre mondjuk 300 kilónyi tömeggel, de nem tud háromszázkilencvenet emelni, míg akitől hat ismétlésre futja, teljesíti a négy mázsát. Mindenesetre e versenyen döntő valószínűséggel Mikhail Koklyaev bizonyult volna a legjobbnak az egy ismétléses maximumban, hiszen már 2008 végén képest volt 405 kilót produkálni 8. De milyen kár, hogy ezt nem tudjuk meg, hiszen nem ezt mérték! Aki szerint az egy ismétléses maximum kevésbé látványos, mint az autóra erősített rudak emelgetése ismétlésre, másképp értelmezi az erő fogalmát, mint mi.

Keg Toss (Hordó dobálás)

Ez volt a Giants Live selejtező negyedik negyedik gyakorlata. Egy 4,42 méter magas kerítésnek háttal állva kell hordókat áthajítani  Ahhoz, hogy pontosan lássuk a hordó dobás miként és mennyire ábrázolja ki az erőt, párhuzamba állítjuk állítjuk a nehézatlétika versenyszámaival. A gerelyhajításban, súlylökésben, diszkosz és kalapácsvetésben elért kiváló eredmények rettentő gyorserőt feltételeznek, amelyből értelemszerűen következik a maximális erő magas színvonala.

 

Ez egyébként annál kifejezettebb lehet, minél jelentősebb a versenyszer tömege. Ugyanolyan minősítési szint esetében például a súlylökő erősebb, mint a gerelyhajító.  A strongman versenyeken használt söröshordók tömege változó, de minden esetben jelentős. Leszögezhető tehát, hogy aki ezeket jelentős távolságra képes elhajítani, az erős. Ugyanakkor azonban ez a gyorserőnek egy nem tökéletes tesztje, mert a kiváló eredményekhez, akár az atlétika dobószámai esetében szükséges a nagy testmagasság és a hosszú kar 9, 10, amely megnöveli az erőközlés útját 9. A kalapácsvetés kapcsán például a következőket írják:


„Elvileg magasabb versenyző hosszabb végtagokkal rendelkezik, ezáltal hosszabb lesz az erőkar. Magasabb versenyző magasabbról engedi ki a szert ezáltal a dobás is nagyobb lehet… ”

„Mindkettő teljesítményt befolyásoló hatással rendelkezik. Ha változatlan technikai szint mellett nő a testmagasság vagy a
testtömeg, vagy mindkettő, az a teljesítmény növekedését eredményezi.”
A testmagasság alapvetően meghatározza a kidobás magasságát… ”
„Általában egyenes arányosság van. Magasságnál: magasabb szerhelyzetből kirepülő kalapács messzebbre repülhet. „
Az alacsonyabb versenyző nem tud olyan kidobási magasságot és szöget elérni, amivel 82 métert dobjon” (G.T.) 11
De kit érdekel most a kalapácsvetés? – kérdezheti valaki. Hiszen

a mozgásszerkezete egyáltalán nem olyan, mint strongman eseményeken szereplő hordóhajításé. Nos, a kalapácsvetők egyik tesztgyakorlata véletlenül a 16 kg-os fülessúlyzóval való hátradobás, amely technikailag és a súlyt tekintve is majdnem ugyanaz, mint a söröshordó felfelé-hátrafelé való dobása. Ami itt az érdekesség, hogy a fejlődés a 16 kilós fülessúlyzóval való hátrahajításban szorosan összefügg az  eredmények javulásával  a kalapácsvetésben, amelyben pedig számít a testmagasság és a karhossz. Ha tehát a kalapácsvetőknél számítanak a hosszúsági paraméterek, számítani fognak a hordóhajítás során is. Nem véletlenül tartják az ilyen rekordokat egytől-egyig az igen magas strongman-ek.

Hafþór Júlíus Björnsson épp visszanézi 7,15 méteres rekord hajítását. Lábszárainak hosszúságából ítélve meglep, hogy magassága nem több, mint 206 cm.

Mivel a valamivel alacsonyabb versenyzők ugyanolyan erőkifejtés mellett hátrányba kerülnek, elmondható, hogy a „Keg Toss” megint nem az az erőpróba, amelyből objektíven tesztelhető volna ki milyen erős. Még nehezebben ítélhető meg a kérdés, ha a versenyzők az erőpróba során fáradnak, mert sorozatban kell dobniuk. Ilyenkor nincs lehetőség koncentrált, teljes erejű dobásokra, tisztes pihenőkkel. A magasság és végtaghosszon felül az kerül előnybe, akinek az ilyen sorozatdobáshoz kedvező az izomrost-összetétele. 

Már a világbajnokságon: Brian Shaw.

Jelen Giants Live tornán párosan növekvő tömegű hordók átdobása volt a feladat, kezdve a 17 kilósokkal. Összesen nyolc darab, a legnehezebbek 24 kilósok voltak. A mezőny legnagyobb részének teljesítménye elmaradt, nem jutottak hat hordónál tovább, valamelyikük csak az első kettőre volt képes. Az első a 204 cm magas Brian Shaw, a második az izlandi erősember, Stefan Sölvi, aki 196 centi magassággal bírt 12, míg a harmadik 7 a 191 cm-es Kokliaev 8, aki most rosszabb időeredménye után is vezette az összes pontszámokat 7.

A strongman-ek világában nagy jelentőséget tulajdonítanak a cipekedésnek, ezért mindenképp hiányzott belőle még egy számra való ezen a Giant Live-eseményen. Ráadásul ez rosszabb, mint a „Farmer Walk”, amelyre fogjuk rá (!), hogy biztonságos. Ha a versenyzők már fáradtak cipeltesd velük az ún. Afrika-követ teljes kifáradásig! Ez a 182 kilós, aszimmetrikus kő felületére nézve tényleg úgy néz ki, mint Afrika, és kimerülésig való hurcolása táptalajt adhat egy nagyszabású balesetnek. Szerencsére most csak egy kis bökkenő akadt, de a nagy hőségben épp Koklyaev volt az, aki elvesztette az eszméletét az első métereken. Ez azt jelenti, hogy az utolsó lett ebben a számban 5,98 méterével szemben a következő legrosszabb távolság is 36,50 volt. Ezért Brian Shaw, aki az összes pontokat tekintve 4,5 pont hátrányban volt Koklyaev-vel szemben (44-39,5), átvette a vezetést épp 4,5 ponttal lehagyva őt (51,5-47) 7. A feladatokban az első 12, a második 11, a harmadik tíz, a negyedik kilenc, az ötödik nyolc pontot kap, és így tovább. Következésképp az utolsó számban, ha Koklyaev a legjobbnak bizonyul is, már nincs lehetősége első helyét 59 lehetséges ponttal, ha Shaw legalább ötödik. Az Shaw számára újabb nyolc pont, amely 59,5-öt eredményezne. A záró szám az „Atlas Stone” volt, amelyben a feladat bazi nagy golyókat felemelni a platformokra. Brian Shaw évekkel később, immár a World Strongest Man többszörös győzteseként az alábbiakat nyilatkozta:  

A kőgolyók  pakolása olyan versenyszám, amelyet szeretek. Az idei évben a platformok  alacsonyabbak, mint korábban, ezért azt hiszem az én magasság előnyöm elveszett néhány alacsonyabb ellenfelemmel szemben 13.

A szóban forgó magasság testmagasság előny még létezett a Johannesburgi Giant Live idején, és minimális előnnyel ugyan, de Brian Shaw meg is nyerte a záró gyakorlatot. Az öt golyót 17,76 mp alatt sikerült felpakolnia. A kétméteres Terry Hollands lett a második, eredménye 18,02 mp, míg Mikhail Koklyaev szintén felemelte az öt követ, de csak 18,81 mp alatt.  Nem tudta tehát visszavenni elsőségét, amelyet pedig biztosan őrzött látványos eleséséig az Afrika-kővel. A versenyt Shaw nyerte hatvanhárom és fél ponttal, Koklyaev csak második lett ötvenhéttel 7.

Amikor az állítom, hogy a strongman tesztgyakorlatok nem objektív eszközei az erő mérésének, egyáltalán nem vagyok egyedül. A téma kutatása közben az alábbiakat találtam a wikipédián:

Az évek során a sérülések megfékezése érdekében bizonyos mennyiségű atlétikai jellegű számmal töltötték meg a versenyeket, ahelyett, hogy a nyers erőt mérnék. Egyes kritikusok ezért azt mondják, hogy az igazi legerősebb embere az Arnold Classic Strongman, vagy például a Fortissimus 14.

Igazán figyelemreméltó. Nézzük mire kíváncsiak az Arnold Classic Strongman versenyeken! A sportesemény célját  a következőképpen határozza meg a  a wikipédia :

A világ legerősebb embere eseményen látható állóképességi, gyorsasági és az atlétikai behatásokkal szemben ez a verseny ténylegesen a legnehezebb eszközökre szorítkozik, hogy megtudjuk ki a valóban legerősebb ember 15.

Örvendetes, de sajnos továbbra is limitált a súly, és ezzel hajtják végre az elérhető legtöbb ismétlést a versenyzők. Mint ugye tudjuk, a maximális meghatározására erő meghatározására nézve ez magában hordozza a tévedés lehetőségét. Gyakorlatilag azt kérdezik, ha már egyszer fel tudod emelni, végül is hányszor vagy rá képes? Vagy milyen gyorsan viszed és a többi. Vizsgáljuk ezt meg a következőkben!

Log Lift (Rönk emelés)

A helyszín ebben az esetben a 2015. évi Arnold Classic Strongman, a gyakorlat pedig egy „Log Lift” típusú emelés, azaz egy farönk fej fölé juttatása. Az alapsúly 385 fontos „Feather Log”, nem egész 175 kg. Benedikt Magnusson alaposan megrázza jól fejlett pofazacskóját, azután rámegy és két ismétlést teljesít (valójában hármat csinált, de egy szabálytalannak minősült, mert ellépett a nyomás végpontjában),

Ez tetszeni fog: Magnusson gondoskodik gyakorlata eredetiségéről.

Eddie Hall ötig jut, Hafþór Björnsson négy, Jerry Pritchett szintén négy, Dimitar Savatinov hat ismétlés, de Mateusz Kieliszkowski-nak is sikerül a hat, Brian Shaw ötre képes, végül Mike Burke ugyancsak ötre 16. A szabályok nem ragaszkodnak a karból való nyomáshoz, de mondjuk Eddie Hall az összes nyomását láblökés nélkül teljesítette. Ez kizárólag a felső végtagok erejével lényegesen nagyobb nyomóerőt kíván. De végső soron azonban mindazok közül akik 4-6 ismétlést bírtak ilyen vagy olyan végrehajtással, nem lehetne meghatározni ki tudná a legnagyobb tömeget fej fölé küldeni. Gyakorlatilag nem az ismétlések számára, hanem arra lennénk kíváncsiak ki emel többet, méghozzá rögzített feltételek mellett.  Melyik versenyző tud négyszáz fontot, ki 430-at, 450-et, és így tovább.

Zydranus Savickas győzelmi testtartásban. Minden időben ő az egyetlen tippem arra nézve, amennyiben a világ legerősebb embere egy strongman versenyző.

Erre nem adnak választ, viszont akad egy szerencsés körülmény. Előkerül a 450 fontnyi tömegű „Austrian Oak”, azaz osztrák tölgy is. Meglepetésre Benedick Magnusson majdnem kinyomja… De végül csak egyetlen ember képes felemelni, de ő nem is egyszer: Zydranus Savickas. Legalább határozottan tudjuk ki a legerősebb ebben a fogásnemben.

„Timber Carry”

____2015. évi Arnold Strongman Classic soron következő gyakorlata a „Timber Carry” – egy óriási fakeret hurcolása enyhe emelkedőn, harmincöt lábra 15/időre. A „Farmer Walk”-hoz  hasonlatos feladat. Itt az eszköz tömege még nagyobb, mintegy 500 kg, amelyet járás közepette két kézben kell megtartani. Ekkora súlyt egy „normális emberszabású” strongman sem megemelni, sem megtartani nem képes. Továbbá az Arnold Strongman tízfős mezőnyéből négyen eleve képtelenek voltak a távot teljesíteni. Az ilyen típusú feladatok mindamellett nem feltétlen ábrázolják ki a maximális erőt. A cipekedés során test szerte számos izom izometrikusan feszül, de jelentős részükben nem lép fel koncentrikus munka, azaz izomrövidülés. Amelyekben ez megvan, mint a csípőben és lábakban, a mozgás kiterjedése viszont nem elég ahhoz, hogy jól illusztrálja az erőt. Mint fentebb leírtuk, a cipekedés során test szerte számos izom izometrikusan feszül, de jelentős részükben nem lép fel koncentrikus munka, azaz izomrövidülés. A koncetrikus maga a kulcsszó, hiszen nem mindegy, hogy az izomzat pusztán megfeszül, vagy meg is rövidül. A cipelés ilyen módon például nem igényli a váll, a mellizmok, a karfeszítők, vagy a karhajlítók aktív megrövidülését. Az, alábbi táblázatban viszont azt láthatjuk, hogy a teljes testes koncentrikus munka tökéletlenül korrelál a cipelésben történő eredményességgel:

Warrick Brant neve nem látható, ő az alapsúly első ismétlése közben sajnos megsérült.

Savickas a legjobb a fej fölé emelésben 16, és időeredménye a cipelésben is jónak mondható. Rögtön utána azonban a jó farönk eredmények a gyengébb hurcolkodás teljesítménnyel járnak együtt, sőt voltak, akik nem is tudták teljesíteni az egész távot 17. A mezőny második fele kevésbé bizonyult jónak a farönk emelésben, ugyanakkor gyorsabban cipekedett. Magnusson némileg kivétel, bár jól bánik a rönkkel, számára ez most nem alakult jól, kisebb kezei és rövidebb lábai viszont hátránynak bizonyultak a hurcolkodásban. Meggondolandónak tűnik, hogy az erősek közül nem-e azok jobbak az ilyesmiben, akik lapát kezeikkel előnyösebben tudnak szorítani, illetve hosszabb lábaikkal gyorsabban megteszik a távot. 

Hummer Tire Deadlift

A szabványos elemelés önmagában is csak egy részleges emelés, de a mozgáspálya hossza tovább csökkenthető, például a Hummer kerekek használatával. A feladat kiagyalói tisztában vannak a dolog túlzás mivoltával, ezért a távolság növelésére alátétről emeltetik a versenyzőket . De mi a bánatért jobb gumiabronccsal emelni? Az alátét dacára is magas a kezdőpozíció is , ezért az indítás kisebb mértékben függ a négyfejű combizmok erejétől. Ezt leküzdve viszont, ha az erő adott, a magasabb, és hosszabb karú sportoló már előnyben van: kisebb az a szög, amelyet meg kell tennie a kiegyenesedéshez. Ilyen egyszerű törvényszerűségek tették lehetővé, hogy az elemelésben 500 kilóval (gurtnival) világcsúcstartó Eddie Hall 18 itt hátrányba került a magasabb Brian Shaw-val szemben, aki pedig szabványos formában elmarad tőle. Ezt jól mutatja a következő évi Arnold Strongman Classic eredménye, amikor is standard magasságból emeltek: 

A videó végén Shaw, majd és a feladatban győztes Eddie Hall.

A magas indítási helyzet tehát ismét egy olyan „trükk”, ami lehetővé teszi, hogy a feladatban ne az egyébként legerősebb vigye el a prímet, hanem a majdnem olyan erős, de kedvezőbb biomechanikai feltételekkel megáldott sportoló.

Hiába az alátét, az alacsonyabbak így is majdnem térdmagasságból emelnek.

 

A Hammer kerekek jóvoltából történő magas start célja nyilván nem az, hogy hátrányba hozzanak valakit, hanem egyszerűen 1100 font, azaz fél tonna körüli elemelésekkel kívánják lebilincselni a nézőket. Namármost az egyetlen, akinek tényleg összejött az 500 kiló egy szabványos dobogóról, az Eddie Hall 18. Ez egy ilyen egyszerű történet.

Bale Tote

Szó szerint bálacipelést jelent. A strongman a vállára vesz egy fémkeretet, amelyre kétoldalt vasláncokkal bálákat erősítették. A versenyzőknek előzetesen az 1300 font tömegű egységgel kell megtenniük  pár gyötrelmes métert, fél percen belül. Amelyiküknek számára ez nem sikerül, a megtett távot mérik le, és ez a feladat végeredménye. Az 1300 fonton túljutott sportolók az 1500 fontos (680 kg) eszközzel is megkísérlik teljesíteni  a távot. Az időeredmény számít elsősorban, ha valamelyikük azonban nem képes befejezni, szintén a megtett távolság a mérvadó 19. A kisebbik bála is annyira megterhelő, hogy kérdéses egyáltalán képes-e valaki megtenni vele pár méter távolságot fél perc alatt. Az Arnold Classic Strongman verseny ilyen módon tehát hű a célkitűzéséhez, azaz ténylegesen a legnehezebb eszközöket használják 15. Ennek dacára ismét kérdéses, hogy az iszonyú súllyal való cipekedés mennyire korrelál a különböző gyakorlatokban történő emelőerővel. A 2015. évi mezőnyben csak ketten Brian Shaw, valamint Zydrunas Savickas volt képes az 1500 fontnyi tömeget időre megtenni 19, mindketten korábbi Arnold Classic Strongman győztesek, Savickas hétszer (!), és Shaw, is egy alkalommal, 2011-ben 15. Érdekes egybeesés, úgy tűnik ellentmond a véleményünknek. Pedig pusztán ha a sportolók kiválóak az általános emelőgyakorlatokban, jeleskednek a bazi nagy bála cipelésében is. Számtalan strongman versenyt végignézve megállapítható, hogy mindez megfordítva nem teljesen így van.

Cyr Dumpbell

____Ez a feladat Louis Cyr a XlX. század végének legendás erős emberének  mutatványára emlékezik. Cyr még 1892 januárjában felemelt egy óriási, 273,75 font (124 kg) tömegű gömbsúlyzót a következő módon: két karral vette fel a jobb vállához, majd a egy karral kilökte 20. A 2015. évi Arnold Classic-on 274 fontos tömeget (124 kg) használtak. A lehetséges számú ismétlést kellett végrehajtani a versenyzőknek, már amennyiben képesek voltak fej fölé juttatni a tekintélyes méretű egykaros súlyzót. A súlyzó felvétele ugyan nagyon jól mutatná az általános testi erőt, hacsak a tömeg nem volna limitált. Egy 124 kilós egykaros súlyzó két karral való felemelése a vállhoz nem egy túlzottan nagy mutatvány 140-200 kg testsúllyal bíró behemótok számára. Arányos számítás szemléltetése gyanánt: ténylegesen nem hinném, hogy a kondicionáló termekben megtalálható legnagyobb – félmázsás- kézisúlyzók ilyen módon való felvétele meghaladná bármelyik akárcsak hetvenes testsúllyal bíró férfiolvasónk erejét. A világ legerősebbnek tartott emberei esetében a 124 kg igazán értékelhető szakasza a súlyzó fej fölé juttatása. Örvendetes módon a Brian Shaw nagyfokú gyakorlottságot tanúsított egykaros helyből lökésben, gyors, pattogó mozgása látványos elemként szolgált a show végén. Ő az orosz Savatinov-val azonos darabszámot teljesített, és ezáltal ugyanannyi pontot kapott 17. Ugyanannyi ismétlésszám esetében mindig történik fél pont levonás. A „Cyr Dumpbell” eredménye meghatározta a verseny végső helyezési sorrendjét.

Azt, hogy miképp született meg a 2015. évi Arnold Classic Strongman győztese, alább, egy rövid összefoglalóban láthatjuk:

1. nap

A nyitó gyakorlat, a Log Lift Zydrunas Savickas számára kedvezett, aki 450 fontnyi (205 kg) osztrák tölgyet négyszer utasította a feje fölé. Elsősége 10 pontot jelent számára. A többi versenyzőnek eleve nem volt annyi ereje, hogy ezt a tömeget csak egyszer is megszüntesse. Brian Shaw, aki majd a verseny végső győztese lesz, az alapsúllyal (175 kg) bírt öt ismétlést. Mivel többekkel azonos ismétlési számot  ért el, többekkel osztozott a negyedik helyért. Eredményük hat pontot ér. A folytatásban előkerül a fél tonnás fakeret, amelyet időre cipelhető. Hafþór Björnsson ezt 10,15 mp (10 pont), Jerry Pritchett pedig 12,12 alatt teljesítette (9 pont), Zydrunas Savickas valamivel lassabb, eredménye 13,18 mp (8 pont).  Brian Shaw ideje rosszabb, a 16,06 mp negyedik helyet ér, ez esetben hét ponttal. Be is fejeződik be az első nap, Savickas vezet (18 pont), Björnsson a legjobb cipelő eredménye révén feljön a második helyre (13,5 pont), holtversenyben Mateusz Kieliszkowski-val (13,5 pont), aki elég jó volt a rönkkel (175 kg, 6 ismétlés). Shaw a nap végén a negyedik helyen (13 pont) 16.

2. nap

Hummer kerekek emelésével folytatódik a show. Mivel a kerekek révén magasabb a kiinduló helyzet némileg eltérő eredmény születik majd a normál magassághoz képest. Általánosságban ez előny, de nem mindenki számára egyformán. Természetesen vitathatatlan, hogy az erő, mint olyan itt is kell. A legjobb eredményt most Brian Shaw szolgáltatja, aki képes kiegyenesedni 1117 fonttal (506,7 kg), az első hely 10 pontot ér. Eddie Hall második az elemelésben, ő 1111 fontot teljesít (504 kg), Zydrunas Savickas a harmadik 1062 fonttal (481,7 kg). Mivel ezt a súlyt Jerry Pritchett is bírja, megosztottan bírják a harmadik helyett 7,5-7,5 ponttal. Összpontszámok tekintetében az elemelés után Savickas 25,5 pont,  Shaw feljön a második helyre huszonhárommal, Jerry Prichet pedig 20. Negyedik szám következik bálacipelés. A bazi nagy bálával (680 kg) ketten képesek fél percen belül boldogulni, Savickas 29, 25 mp, Shaw a gyorsabb 27,57-el, ezért övé a 10 pont a gyakorlatban.  Savickas értelemszerűen kilenc pont. Mateusz Kieliszkowski szintén elég jó ebben mozgásban, fél perc alatt 15 láb, 9 hüvelyket (4, 8 m) tesz meg, eredménye 8 pontot ér. Ekkor még mindig Savickas vezet harmincnégy év fél ponttal, Shaw szorosan mögötte harminchárommal, Kieliszkowski pedig átveszi a harmadik helyet Prichett-től, összes pontjai 25,5. A Cyr-féle súlyzó az utolsó fogás a versenyen, lehetőség szerint minél többször kell a fej fölé emelni. A mezőnyből négy fő ért el jobb eredményt. Mike Burke öt, míg az orosz Savatinov hat ismétlést tudtak 17 kivitelezni a helyből lökés és a valamikori súlyemelő nyomással bizarr keverékével: a láblökés után, azonnal rogyasztottak térdben, és egyben hátrafelé homorítottak derékban. A leglátványosabb mozgást kétségtelenül Brian Shaw mutatta be, akinek válla elég hajlékonynak bizonyult a helyből lökések kivitelezéséhez. Hat ismétlésre futotta tőle, és ezzel átvette a vezetést Zidrunas Savickas-tól. Savickas, a jóval kötöttebb válla végett vesztette el a versenyt. Hiszen nem érdemes a súlyzó alá mennie térdrogyasztással, amellyel pedig több ismétlésre futná tőle. Hajlított lábbal képtelen lenne a vállát fej mellett tartani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ő nem képes lökni. Ezért noha akkor és ott a rönknyomásban olyan tömeget tudott többször is a feje fölé küldeni, amelyet a többiek egyszer sem, az egykaros karnyújtásban négy ismétlésre volt képes, amellyel viszont nem bírta elsőségét megtartani. 

A pontszámítás módja nem mutat tárgyilagosságot: mint minden gyakorlatban, így a Cyr-súlyzó felemelésében is a legtöbbet teljesítő versenyző 10 pontot kap. Alapesetben. Azonban sem Shaw sem Savatinov nem kapja meg a maguk tíz pontját, mivel egyaránt hat-hat ismétlést teljesítettek, így fejenként fél-fél pont levonásra kerül, 9,5 pont járul az összeredményükhöz. De nem ez az igazi probléma: lévén a 9,5 pont önkényes számítási rendszerben a „9 és 10 pont” kiosztását is jelenti, a soron következő legjobb versenyző már csak nyolcat kaphat, és minden további versenyző hasonlóan -1 pontot. Ez nagyjából hasonló, mintha két sportoló egyaránt 100 kilót teljesítene  a fekvenyomásban, de csak 95-nek számolják az eredményüket, mondván, hogy egyforma. Igazán rosszul a többiek járnának, a kilencven kilogrammot teljesítőnél, csak nyolcvanat számolnak, és így tovább. Egy ilyen korlátolt számítási módszer eredményezte Savickas mínusz -1 pontját az eredmény kiszámolásakor, és hasonlóképp vesztett fél pontot a Jerry Prichett-tel való azonos eredmény (1062 font) alkalmával a Hammer kerekek elemelésekor 17. Számunkra tehát egyértelműen megkérdőjelezhető a kihirdetett győztes – ez esetben Brian Shaw – legerősebb titulusa a 2015. évi Arnold Classic Strongman-on. A pontszámítási  módszer hemzseg a hibáktól: a kitaláló logikája értelmében például a Log Lift emelése során a 175 kg felemelése hat ismétlésben (ketten teljesítettek ennyit) 8,5-8,5 pontot ér, míg a 204 kg négyszeri felemelése csak másfél ponttal ér többet. Itt megjegyzendő, hogy ezt senki nem volt képes felemelni Zavickas-on kívül, egyszer sem. Így noha tetemes erőfölénnyel szerzett tíz pontot, de ehhez elég lett volna a kisebb rönköt, 175 kilót hétszer felemelnie.

Rio de Janeiro, 2015: az ekkor negyvenéves Zydranus Savickas saját, korábbi világcsúcsát javítja meg egy kilogrammal. A napszemüveges férfi a pódiumon Arnold Schwarzenegger. 

A rönk egy otromba eszköz, a markolathoz képest a tömeg nem forog el, ezért csak egyszerűsített módon lehet mellre venni. A felvétel során hiányzik a karhajlítók koncentrikus összehúzódása, vagy például a mellen fekvő rönk valós indítási pontja a homlok, magasságában van. Mindezek dacára a „Log Lift” még mindig azon tisztán erőgyakorlat, amely az egész testet integrálja egyetlen folyamatos mozgássorba. E sajátossága révén sokkal inkább rámutat az általános testi erőre, mint a többi strongman versenyszám . 

Eredmény és konklúzió:

A „World’s Strongest Man” rendezvények alkalmasságát a legerősebb személy megállapítására a szakmán belül is vitatják. Figyelemreméltó a 2011. évi világbajnokság, amelynek eredményeket összefoglaló táblázatát is mellékeljük. Az első képen a bekeretezett sorok tanúsága szerint Brian Shaw gyorsabban cipelte az acélkeretet, továbbá az óriás gumiabroncsot, valamint jobb időeredménnyel húzta el a kamiont egy fix távolságon (Ezek egyike sem a maximális erőt igénylő feladat). Ugyanakkor Shaw némileg gyengébbnek bizonyult Zavickas-nál, amikor emelési gyakorlatokra került sor. A maximum elemelésben (mély helyzetből) csak alig maradt el, a 155 kg-val való rönk felvétel és nyomásban viszont sokkal kevesebb ismétlést tudott végrehajtani. Ilyen előzmények után 40-40 ponton álltak mindketten, hogy azután az Atlas kövek eldöntsék az elsőséget.

Következőképpen fogalmaz a wikipédia: 2011-ben Brian Shaw végre meg tudta szerezni a WSM címet, éppúgy, mint a többszörös bajnok Žydrūnas. Mindkét sportoló kiváló volt az Atlas Stones során, de Brian képes volt kihasználni a hatalmas magassági előnyét, és a címet megnyerni. Ellenőrzésképp megnéztem  a World’s Strongest Man 2011-es fináléját, mi fán terem pontosan az említett magasság előny. Jól látni, hogy Shaw roppant magasságából kifolyólag hatékonyabban képes az öt kőgolyót az állványokra juttatni. Ezért itt is jobb időeredménnyel végzett megnyerve a címet. De ez nem jelenti, hogy erősebb: az alkati előnyén túl a kövek sorozatban történő emelése nem a maximális erőt igénylő versenyszám. Maga Brian Shaw „pure speed” (tiszta sebesség) megjegyzéssel illeti ezt a fogást, és nyíltan megmondja, hogy olykor nem a legerősebb nyer itt 13.

Az Arnold Classic Strongman, mint „igazi legerősebb ember verseny”, a nehezített eszközparkon túlmenően semmiben nem más, mint a WSM. Ugyanúgy meghatározott tömegekkel való közlekedés, és a ismétlési maximum alapon történő emelés a domináns jellemzők. Az egyetlen, tényleg a maximális erőt célzó mozgás egy részleges elemelés (ez is hevederrel), amely viszont aligha reprezentálja a teljes fizikum erőkifejtését.

Mindezen körülmények között ugyan lehetséges, hogy a ténylegesen legerősebb ember ilyen versenyek indulói közt legyen, de győzelme korántsem biztos.

Dolovai Béla

A 2016. évi megmérettetés során Zydranus Savickas visszanyerte egy évvel korábban elvesztett Arnold Classic elsőségét. Csak ő, és honfitársa, Vytautas Lalas bírták a 450 font tömegű osztrák tölgyet.

 

Hivatkozások:

http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/az-ehhalaltol-fel-a-legjobban-fekete-laszlo/x9gdhpx

2  Legendary Strenght, june 30, 2012: Valentin Dikul

3  https://library.hungaricana.hu/hu/view/KomaromEsztergom24ora_2003_04/?pg=86&layout=s

http://body.builder.hu/magazin.htm4?url=/erosportok/erosember/erosember-versenyszamok

5  http://www.theworldsstrongestman.com/events/atlas-stones/

6  com/website2015/strongman-champions-league-lightweight-world-championships/

7  https://the5thstone.wordpress.com/2010/12/22/worlds-strongest-man-2010-giants-live-tour-south-africa/

8  https://en.wikipedia.org/wiki/Mikhail_Koklyaev#cite_note-5

9  http://docplayer.hu/2029436-A-sulylokes-altalanos-iskolai-oktatasanak-gyakorlatai.html

10 http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/Dokumentumok/M%C3%B3dszertani%20gyakorlatgy%C5%B1jtem%C3%A9ny%20az%20atl%C3%A9tika%20oktat%C3%A1s%C3%A1hoz%20SMDLTE2202%202013-14-1/Rajos%20Zolt%C3%A1n%20-%20Diszkoszvet%C3%A9s,%20k%C3%B6z%C3%A9piskola.pdf

11  http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/benczenleitnerotto.d.pdf

12  https://en.wikipedia.org/wiki/Stef%C3%A1n_S%C3%B6lvi_P%C3%A9tursson

13  http://www.theworldsstrongestman.com/interview-with-the-2015-worlds-strongest-man-winner-brian-shaw/

14  https://en.wikipedia.org/wiki/World’s_Strongest_Man

15  https://en.wikipedia.org/wiki/Arnold_Strongman_Classic

16  https://www.strongmancorporation.com/wp-content/uploads/2014/08/2015-Arnold-Strongman-Classic-Day-One-Results.pdf

17  https://www.strongmancorporation.com/wp-content/uploads/2014/08/2015-Arnold-Day-Two-Results-and-Final-Scores.pdf

18  http://www.yorkshireeveningpost.co.uk/news/watch-strongman-eddie-hall-deadlifts-world-record-half-a-ton-then-passes-out-at-leeds-arena-1-8006470

19  http://www.shawstrength.com/upcoming-events/arnold-classic

20  https://en.wikipedia.org/wiki/Louis_Cyr